A kápolna és tágabb környezete a nyugat balatoni régió egyik kiemelt jelentőségű helyszíne. A domb megszentelt hely, természeti adottságai miatt egyedülálló, sok történet és helyi legenda kapcsolódik hozzá, valamint a dombtetőhöz közeli egykori temető révén fontos kegyeleti hely is.
A Balaton északi partján második helyen áll az esküvői helyszínek között, népszerű kirándulóhely,számos kulturális rendezvény helyszíne is egyben.
A domb története egészen a római korig nyúlik vissza. A kis földterület egykor a Balaton szigete volt, amely a földmozgások során emelkedett ki és vált a szárazföld részévé. A római időkben a dombtetőn valószínűleg egy őrtorony állt, a XVI. században pedig a Györöki vár magaslata lehetett a Szent Mihálydomb. A kápolna XVII. századi létét egy barokk freskótöredéken látható évszám (1622.) is bizonyítja.
A vonyarcvashegyi Szent Mihály kápolna hazánk egyetlen fogadalmi halászkápolnája.
A legenda szerint 1729 telén 46 halász indult a vonyarci partok előtti Balaton jegére, hogy a jeget meglékelve halat fogjanak. Nagy szél támadt, a jégtáblákat összetörte, a hajót felborította és ahalászok egy nagy jégtáblára szorultak. Hat közülük – akik megpróbálták a halászhajót megmenteni – a jeges vízbe fulladtak. A jégtáblán összekapaszkodó negyven halász Isten és Szent Mihály arkangyal segítségét kérte, végül a hullámok a domb lábához sodorták őket. Hálából megmenekülésük miatt fogadalmat tettek, és a dombon álló romos kápolnát Szent Mihály tiszteletére újjáépítették.
A XVIII. század második felében keszthelyi ferences barátok éltek itt, alamizsnából éltek, lakhelyük pedig barlangokban volt. A remetelakások valószínűleg a domb keleti oldalán voltak, ám mára ezeknek nyoma sem maradt.
A Kápolna mellett egy régi temetőhely található, így a dombra felsétálva régi sírok, sírkövek adnak sejtelmes hangulatot az útnak. Az út mellett találjuk a 40 halász emlékhelyét. A dombról gyönyörű kilátás nyílik a Keszthelyi-hegységre és a Balatonra, a keszthelyi öböltől a berényi partokig, decsodálatos a kilátás a „tanúhegyekre” is Szigligettől Badacsonyig. A Szent Mihály Kápolna több ütemben nyerte el jelenlegi állapotát. Az eredeti építés pontos ideje nem ismert. A legfrissebb kutatások eredményei alapján mar az 1600-as évek első felében állt az észak-nyugati egysége, a szentély rész. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján az épület legalább 3 egységben készülhetett, valamint többszöri átépítésen esett át.
A Szent Mihály kápolna felújítása
A kápolnával kapcsolatban készült szakvélemények megállapították, hogy szükséges a kápolna statikai megerősítése, illetve a tetőszerkezet felújítása, cseréje, a tetőfedés szakszerű megalkotása, valamint a homlokzat rendbetétele a tető felújításával egy időben. A belső tér tekintetében legfontosabb feladat a falak sótalanítása és a secco falfestmények megmentése, restaurálása. A jelenlegi felújítás építészeti célja az egykori összhang megteremtése, a sérült szerkezetek teljes és időben tartós helyreállítása. A felújítás során az épület tömege nagy mértékben nem változik meg, összképében finomodik, felületei újulnak meg, figyelembe véve annak műemléki értékeit és a szakszerűen kivitelezhető anyagok tulajdonságait.
A felújítás első ütemében a kápolna teljes külső rekonstrukciója történik. A kivitelezési munkák megkezdődtek, befejezése 2023. júniusában várható.
A Miniszterelnökség kezelő szerveként eljáró Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., mint Támogató a „Vonyarcvashegyi Szent Mihály kápolna felújítása” projekt megvalósításához szükséges forrást azEGYH-EOR-20-P-0121 és az EEÖR-KP-1-2021/1-001461 támogatói okirat keretében Gyenesdiás Római Katolikus Plébánia, mint kedvezményezett részére biztosította. A fejlesztés a Veszprémi Főegyházmegye közreműködésével és anyagi támogatásával valósul meg.
