A két legmeghatározóbb dolog életemben: Zala megye és a kultúra
Interjú Farkas Tiborral, művelődési házunk új vezetőjével

Ahogyan arról már szinte mindenki értesülhetett, új igazgatója van községünk művelődési házának. Néhányan már az adventi gyertyagyújtás alkalmával személyesen is meg- ismerkedhettek Önnel – amikor egy kis zenés előadással is kényeztette a publikumot –, de bizonyára maradtak még, akik szeretnék alaposabban megismerni Önt, hisz remélhetőleg hosszú ideig marad majd köztünk, itt Vonyarcvashegyen. Kérhetek egy rövid bemutatkozást? 54 éves vagyok, két gyermekem van, a fiatalabb, Rebeka, Nagykanizsán él, levelező tagozaton végzi a közösség- szervező szakot. Máté fiam Londonban dolgozik, önálló életüket élik már mindketten. A pályámat 1982-ben kezdtem a Nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központban. Az akkori igazgatóm, Zalavári Gyula azt mondta: „Vagy megszoksz, vagy megszöksz.” Én döntöttem, és maradtam. Annyira meg- tetszett, hogy 32 évet töltöttem a városban, a teljes ranglétrát végigjárva, miközben munka mellett elvégeztem Pécsett a magyar-népművelés szakot, így 1987 óta már diplomám is van.

Mely intézményekben dolgozott eddig?
Ahogy már említettem, a HSMK-ban kezdtem népművelő- ként, majd egy rövid pécsi, könyvtárosi kitérő után vissza- tértem a városba, a Családi Irodába, ahol többnyire esküvők és társadalmi ünnepek szervezésével foglalkoztunk. Nagyon meghatározó közösség volt ez számomra: ott gyűltek össze a verset, színházat, irodalmat kedvelő emberek, barátok, nagyon sokat foglalkozhattam művészeti munkával. Akkor indult zenei pályafutásom is, a ma már több, mint 30 éves Igricek Együttes megalakításával. Másfél évet tanítottam is egy általános iskolában, de a hivatás- szeretetem nem engedett, így újabb 9 év következett szervező- ként a HSMK-ban. 1996-ban kerültem a Kiskanizsai Móricz Zsigmond Művelődési Házba vezetőként és szervezőként, ahol 12 évig dolgoztam. 2009-ben elnyertem a már összevont intézmények (Kanizsai Kulturális Központ) vezetését 5 évre. 5 intézmény – 3 művelődési ház és 2 kiállítóhely – tartozott akkor hozzánk. Itt aztán minden területen kipróbálhattam magam. Az öt év alatt 5 nyertes EU-s pályázat, fiatalok és idősek közösségei, klubjai, a peremkerületeken lakók közösségi szerveződései. A nagyrendezvények a Kárpát-medencei versmondó versenytől az Igricfesztiválon, vagy a nagymúltú Nemzetközi Jazz- és Világzenei Fesztiválon át, a Bor- és Dödölle Fesztiválig. Rengeteg csodálatos emlék, és sok-sok tapasztalat. Az elmúlt 4 évet Budapesten töltöttem a belvárosi,2015-ben induló K11 Kulturális Központ művészeti vezetője- ként. A Király utcában, a bulinegyed közepén kultúrát kínálni nem egyszerű feladat, de úgy gondolom, sikerült. 2017-ben több mint 240 rendezvényt szerveztünk ketten egy kollégámmal. A táncházaktól a különböző koncerteken át, kiállítások sokaságáig, a beszélgetős pódiumestektől a különböző céges rendezvényekig, az iskolai vetélkedőtől a nyári táboroztatásig sok mindent sikerült megvalósítani. Nagyon jó kapcsolatom volt a közönséggel, a fellépőkkel, rengeteg szakmai kapcsolatot alakítottam ki, ugyanakkor a működtető és a fenntartó felelőtlensége miatt kialakult helyzet azt a kényszerítette ki belőlem, hogy elegem lett Budapestből, s a szívem is visszahúzott Zalába. Épp azon a nyáron láttam meg a hirdetést, és azonnal el is döntöttem, hogy beadom a pályázatomat.

Milyen tervekkel érkezett Vonyarcvashegyre?
A legfőbb tervem, hogy együtt tervezzünk a vonyarci emberekkel. Nem vagyok az a fajta vezető, aki az íróasztal mögül kitalálja, hogy mit szeretnének az emberek. Érzem, hogy nagyon kedvesen fogadtak, és nyitottak az együttműködésre. A képviselő-testületnek is köszönöm a bizalmat. Nagyon sok értékes rendezvényt és közösséget örököltem az elődömtől, Illésné Major Juliannától. Ami működik, azt természetesen folytatni szeretném, de ugyanakkor szeretném megszólítani a fiatalokat, a középkorosztályt, s a családokat, ősszel és télen is. Használják a művelődési házat, és mi igyekszünk nyitottak lenni, hogy olyankor tudjanak bejönni hozzánk, amikor ráérnek! Akár este vagy hétvégén is. Tudom, hogy a kulturális szolgáltatás csak egy szelete a nyári gasztronómiai fesztiváloknak, ugyanakkor egy nagyon fontos szelete: a desszert. Az itt nyaralók döntését biztosan befolyásolja, ha népszerű előadókat hívunk, s tudják, hogy a gyerekektől az idősekig mindenki találhat itt olyan programokat, amiért érdemes Vonyarcvashegyen nyaralni. Gyönyörű helyszín a komolyzenei koncerteknek a Szent Mihály-dombi kápolna, kiváló ötlet az Úszólámpás Fesztivál, vagy a Mandulás-napok. A Bornapok és a Kézműves Sörfesztivál közönségének döntésében is biztosan szerepet játszik, hogy a kiváló ételek, italok mellé jó koncertek, színes kulturális kavalkád várja. Szeretném, ha az idei évben legalább 3-szor sikerülne nézőkkel megtölteni a kertmozit, zenés színházi elő- adásokra és unicum jellegű koncertekre. Ugyanakkor azt is tudom, hogy nem kizárólag Vonyarcvashegyre érkeztem, hanem egy tágabb közösségbe is. Keszthelytől Balatongyörökig együttműködésre vagyunk utalva, s mivel kollégáimmal is több évtizedes már ez a kapcsolat, így szerintem ennek sem lesz semmi akadálya. Hiszem és vallom, hogy a folyamatos és nyílt kommunikáció az emberekkel csodákra képes, ezért köszönöm ennek az interjúnak is a lehetőségét!

Horváth Imre