Április 4-én a Parlament Felsőházi termében tartották meg azt a szakmai konzultációt, amely a turizmusról és vendéglátásról szóló törvényjavaslathoz várta a hozzászólásokat. Kövér László házelnök levélben köszöntötte a nagyszámú szakmai résztvevőt, ebben kiemelte a turizmus szerepét a nemzetgazdaság eredményében. Bánki Erik, az Országgyűlés Sport- és Turizmusbizottságának elnöke a törvény időszerűségéről és szükségességéről beszélt a kiszámíthatóság és versenyképesség érdekében. Mint mondta, végre meg kell alkotni az ágazat működését meghatározó jogszabályt. A turizmus a válság által leginkább érintett terület; bár az egykulcsos adó több pénzt hagy a családoknál, az emberek most kevesebbet költenek. Megtörtént a Magyar Turizmus Zrt. átalakítása, több jut marketingre. Az adott helyzetben feladat és lehetőség az előrelépéshez a több munkahely megteremtése. Kérte a javaslatokat és észrevételeket a jogszabálytervezethez, amelyet a tavaszi ülésszakon terjesztenek a Parlament elé.

Szatmáry Kristóf, az NGM gazdaságszabályozásért felelős államtitkára megköszönte az eddigi szakmai észrevételeket. A turizmus stratégiai ágazat, ezért nagy figyelem kíséri, hiszen a munkahelyteremtésben a turizmus és a vendéglátás kiemelkedő szerepet tölt be. A kormány feladata a közép és hosszú távú stratégia meghatározása, a jogszabályi háttér megteremtése, a fejlesztési lehetőségek és a jól szervezett marketing biztosítása. Pályázati lehetőség készül: turizmus attrakciófejlesztés, egészségturizmus, szállásfejlesztés, minőségi szolgáltatás terén. Lehetőség nyílik a félbe maradt szálloda beruházások befejezésére, újakra csak ott, ahol jelentős attrakció van, ám a szálloda kevés. Támogatják a TDM szervezetek munkáját. Élénkíteni akarják az ágazat iránti keresletet. Megemlítette, hogy a tervezett évi 300 ezer kártya helyett már március végén 350 ezer volt forgalomban, 15 ezer elfogadóhellyel kötöttek szerződést. A becslések szerint 20 milliárd a SZÉP kártya, 10 milliárd forint az üdülési csekk éves felhasználása, amelyhez hozzáadódik az Erzsébet kártya 10~20 milliárd várható idei forgalma. A Turizmus törvény feladata meghatározni az ágazat általános feltételeit, feladatát, az együttműködés lehetőségeit. A közigazgatási egyeztetés során sok új javaslat érkezett a tervezethez. Megállapodás előtt állnak a Szállodaszövetséggel a Hotelstar’s Union és a védjegy ügyében. További terveik a Balaton térség aktív foglalkoztatásának fejlesztési koncepcióját megalkotni, a Kárpát-medencében nemzeti szállodaláncot megteremteni, a magyar gasztronómia és vendéglátás értékeit beépíteni az ország marketingbe, fejleszteni a fesztiválokat. Mindez az önkormányzatok, civil szervezetek és a vállalkozók közös feladata. Horváth Gergely, az MT Zrt. vezérigazgatója az országos marketing tevékenység és az intézményrendszer kapcsolata címet viselő előadásában a brand szerepének ismertetéséhez érdekes nemzetközi példákat sorolt. Magyarországot 2008 óta a szívecske jelképezi, nemzetközi ismertsége egyre szélesebb körű, emellett most szerepet kapott a kalocsai minta, amely Batton autóversenyző ruháján, illetve a külföldi vásáron a magyar résztvevők öltözékén aratott sikert.

Rogán Antal, mint a Belváros-Lipótváros polgármestere arról beszélt, hogy a gazdasági válság megérintette az ágazatot; 2006-ig megvalósultak a fejlesztések, azután 2007-ben az előző 11 évhez képest mélypontjára került a terület. Kiemelte a Balaton fejlesztési program hiányát, a források szétaprózódását, az önkormányzatok nem jutottak uniós forrásokhoz fontos idegenforgalmi célok megvalósítására, nem volt nevesítve a turizmus, mint önkormányzati fejlesztési cél. Leszögezte, hogy támogatja az egységes országpropagandát, valamint azt, hogy az IFA a települési, illetve Budapesten a kerületi önkormányzatokhoz került, ám ebből minden beszedett 4 forintból egyet az egységes ország propagandára kellene fordítani. Meg kellene teremteni Magyarország barátainak közösségét az interneten, ez a személyes kapcsolat, az elégedett vendég lehet a legerősebb országpropaganda.

Balog Ádám, az NGM adóügyekért felelős helyettes államtitkára a területre érvényes adó jogszabályokról leszögezte, a kisebb szereplők adózását egyszerűsíteni kellene, hogy ösztönözzék a többletfejlesztést, és a jövedelem bevallását. A szakágazat a GDP 1,5 százalékát termeli, és 166 ezer munkavállalót foglalkoztat, ami a foglalkoztatottak 4 százaléka. Az a tény, hogy a magyar gazdaság hozta a hiánycélt, a hazai gazdaságpolitika hitelességét is megszilárdítja.

Kovács Balázs, az MT Zrt. ausztriai képviseletvezetője az osztrák TDM-ek munkáját ismertette. Ott összecsiszolt struktúrában dolgoznak hosszú évek óta. A TDM szervezetek autonómok, évente 760 millió eurót fordítanak tisztán marketingre, míg nálunk 11 milliárd ez a lehetséges összeg. A tőlünk hatszor több elért vendégéjszaka hétszer több ráfordítás eredménye. Ausztriában minden ötödik munkahely a turizmusban van. Családiasabb, ember közelibb a vendéglátás. A stratégiai tervezéssel kapcsolatban leszögezte: a készítése minden érdekelt összefogásával kell, hogy megtörténjen, ennek kell áthatni az új törvény szellemét. A képviseletvezető úgy látja, a törvénytervezet túl nagy hangsúlyt fektet az EU forrásokra. A szomszéd országban Turizmusbank működik, amely a kölcsönhöz szakmai támogatást is nyújt; ilyen szervezet kellene a fejlesztéshez. Ez teszi lehetővé, hogy náluk 0,3-0,7 százalék a bedőlt hitel. Le kellene fektetni a jogszabályban a helyi, térségi, régiós TDM-ek feladatait, ösztönzőit. Az országos brandnek egy kézben kell összpontosulni.

Hoffmann Henrik, a Balatoni Regionális TDM Szövetség elnöke is úgy látja, csak akkor érhető el jelentős változás, ha ez a törvény megszületik. A munkájukat nehezíti, hogy az egyéni és helyi érdekek nem esnek mindig egybe a regionális érdekekkel. Bóka István, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke, polgármesterként képviselte a kevés jelenlévő önkormányzatot. Folyamatosan szűkülő piaci lehetőségeket tapasztalnak, a Balatonnál a válság nem ért véget. A vendégéjszakák száma csökkent, illetőleg stagnál: radikális a külföldi vendégéjszakák csökkenése, nőtt a belföldiek vendégéjszakája, általában a hosszú hétvégek helyszíne lett a Balaton. Nem oldódik meg minden kérdés, ha az IFA megoszlik a TDM-ek és az önkormányzatok között. Nőtt a munkanélküliség, csökkent a foglalkoztatás, ciklikus a munkalehetőség. Az elöregedés magasabb az országos értékeknél, a belföldi vándorlás is öregedést hoz ide. A Balaton régió vesztett a versenyképességéből. Komplex megoldás szükséges: egységes menedzsment kiépítése és szemléletváltás, alulról kezdeményezett összefogás. Megjegyezte, hogy nehéz a vállalkozókat meggyőzni a TDM szervezetekben végzendő részvételről. Konfliktusforrás a finanszírozás. A turizmus törvénytervezet rendelkezik, hogy milyen forrásokat kell átadni, viszont a települési önkormányzatok alulfinanszírozottak. Nem mindegy, hogy feladatokkal terhelt, vagy szabad felhasználású forrásokat kapnak.

Deák Imre, a Danubius Hotels Nyrt. vezérigazgatója felhívta a figyelmet a törvény nagyobb előkészítettségének szükségességére, hiányolta a nemzeti TDM szervezet, azaz az MT Zrt. nevesítését. Az IFA kizárólagos turisztikai felhasználását tartja fontosnak az ágazat fejlődése érdekében. Adós a tervezet az államtól elvárható források biztosításával, nem rendelkezik a kiemelt tervek megvalósításához szükséges források nevesítéséről, szűkszavú az oktatás és szakképzés szabályozásánál, a bevonandó szervezetek nevesítésénél. Minőségi gondokat lát a felsőfokú oktatásban, megszűnt a felsőfokú képzés állami támogatása. A jövőképről elmondta, Magyarország az Európai Unió legnépszerűbb egészségturisztikai desztinációja, de kellene beruházás ösztönzés, profiltisztítás, a wellness és egészségturizmus kettéválasztása. Felül kellene vizsgálni a túladóztatás rendszerét és a bérszabályozás kérdéseit. Az adókedvezmény kivezetése veszteségessé teheti a vállalatokat. Végül a minőségfejlesztés szükségességére, az országmarketing és a színes programok fontosságára figyelmeztetett.

Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke a kis és középvállalatok gondjait ismertette. A hazai 12 728 ilyen cég 75 százaléka jelenleg veszteséges. Nagy az élőmunka szükségessége, amely magas járadék vonzatú.  A jó szakemberek gyakran távoznak külföldre munkát vállalni. A reprezentációs adó megemelése miatt a cégek a reprezentációs költést visszavették. A dohányzás-törvényt túl szigorúnak tartja, ahogy a vendéglátóhelyek ellenőrözéseit is. A játékautomaták ötszörösre emelt adója sok üzlet megszűnését eredményezte. A járulékok szétbontása gond és teher. Ha mindez nem változik, marad a szürke és feketegazdaság, vagy tönkre mennek a vendéglátóhelyek. Csökkenteni kellene az ételek áfa kulcsát, amely például Franciaországban 5 százalékos. Szükség lenne a kongresszusi központ elkészülésére is. Az Artisjus szerzői jogvédő irodát átlátható díjazásra kellene késztetni, jelenleg extra “büntető” tétel, ha például bélszint fogyaszt a vendég. Leszögezte, hogy Magyarország felkerült Európa gasztronómiai térképére, két Michelin csillagos étterme és egy Bocuse d’Or versenyben résztvevő szakácsa, Széll Tamás (Onyx) révén.

Bodrogai László, a Közép-dunántúli RMI igazgatója arról beszélt, hogy a szervezet 12 éve segíti a szolgáltatókat. Ismerik a terület turisztikai szereplőit, koordinálják az együttműködést, megvalósítják a turizmus stratégiát a térségben, feladatuk a helyi és országos igények felmérése és továbbítása. Közös kampányokat, study tourokat, workshopokat, folyamatos konzultációkat szerveznek, segítenek a vonzerők és a szolgáltatók összekapcsolásában, itthon és külföldön egyaránt.

Molnár József, a Budapest TDM Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója bejelentette, hogy ezen a napon felkerült az internetre a főváros marketingjének stratégiai alapvetése, amely eddig a forrásoldal bizonytalansága miatt késett. Egyeztetni kívánnak az érintettekkel, ennek mentén szervezhető a marketing és a turisztikai koncepció. Fontos Budapest főváros, mint brand megfogalmazása. A turizmus kártya a TDM gazdasági fenntarthatóságának eszköze. A cég költségvetése 95 százalékban piaci bevétel, 5 százalékban pedig önkormányzati támogatás. Ez az eredményes turisztikai marketing munkához kevés. Szükséges az együttműködés a budapesti és a regionális TDM-ek között, egymás turisztikai értékeinek ajánlására.

Polgár Tibor, a Turisztikai Managerek Szövetsége elnöke a fiatal generáció nevében várja a törvénytől az ágazat elismerését. Jelenleg fejlesztésre vonatkozó finanszírozás nincs, ezért nincs lényeges fejlesztés, a szolgáltatás minősége fokozatosan romlik, a túlélés a cél. Gyenge és rossz minőségű a szakmai oktatás. A negatív árspirál tönkre teszi az ágazatot. Alulról szervezett, átfogó szakmai stratégia kell. Együttműködés, együtt gondolkodás, tenni akarás, állam által biztosított keretrendszerben. A fogyasztókat márkák és márka üzenetek befolyásolják. Innovatív és dinamikus lépések szükségesek. A kongresszusi központ is fontos; a rendezvény és sportturizmus hatalmas potenciális lehetőséget rejt.

Baumann Irén, a Bridge Tours Utazási Iroda ügyvezetője az illegális utaztatás elleni szigorúbb fellépést kérte, valamint a kiutaztatás, beutaztatás anomáliáit ismertette, jelezve, hogy a törvénynek az utóbbiakat külön kellene szabályozni. Mint mondta, a kongresszusszervezés szakmai követelményei nem szavatoltak, ennek a tevékenységnek is kaució kötelesnek kellene lennie. A szürke és feketegazdaság felszámolása ezen a területen is fontos.

Az írásban leadott kérdésekre a választ az érintettek írásban kapják meg. A hozzászólások érintették a Római part árvízvédelmének megoldatlanságát, az élőmunkára vonatkozó járulékok csökkentését, az új létesítményeknél nem az ingyenes támogatást, hanem a hosszú távú kölcsönt javasolták. A beruházásoknál adókedvezményt, illetve az amortizáció felgyorsítását látják fontosnak. Elhangzott, hogy a Malév megszűnése súlyos gondokat okoz a minőségi turizmusban, a Ryanair igazolása a magyar Számviteli Szabályoknak nem felel meg, számlának nem elfogadható. Volt, aki a panzió és szálloda közötti különbség új meghatározását nehezményezte, más az országimázsban az utazási irodák tapasztalatainak felhasználását, valamint a külföldi magyar származásúak megszólítását javasolta. Vancsura Miklós a Magyar Fürdőszövetség nevében a Kárpát-medencei termálvízre vonatkozó markánsabb megjelenést vár; egyúttal üdvözölte a régiós pályázatot, amely a fürdők mellett épülő szállodáknak nyújt támogatást. Megjegyezte, hogy a fürdők minősítése az EU elvárásoknak megfelelően szükséges, ez nagy előrelépés lesz. Szalók Csilla, a BGF Turizmus Intézeti Tanszék vezetője a színvonalas oktatás törvénybe kerülését javasolta, valamint a gyakorlati képzés támogatását. Differenciált kezelést vár az oktatás megítélésében.

Bánki Erik zárszavában arról beszélt, hogy a kül- és belföldi tapasztalatok összegzésével kívánják a nemzetgazdaság számára fontos törvényt megalkotni. El kívánják érni, hogy az IFA beszedői juttassák tovább a marketingre fordítandó részt. Az egységes termékfejlesztési pályázat kiírása megváltoztatásával a koncentrált fejlesztés lehetőségével is élni akarnak.

Forrás: www.turizmusonline.hu