Hírek

Három zalai étterem a legjobbak között

Három zalai étterem a legjobbak között

Pontszámai alapján három zalai étterem került a Gault&Millau Magyarország 2015-ös étteremkalauzának legjobb éttermei közé. A vonyarcvashegyi Bock Bisztró, a bázakerettyei Bonne Chance Étterem és a hévízi Öreg Harang Borozó, előbbi 12, utóbbiak pedig 11-11 pontot kaptak és az alábbi értékelést: konyhájuk jó szívvel ajánlható mindenkinek.

De vajon miért fontos az éttermeknek, hogy évről-évre részt vegyenek ezen a minősítésen, ha végül úgyis a vendég dönt? Mit jelent a világ legbefolyásosabb és szigorú szempontok alapján értékelő étteremkalauzában elért jó eredmény? És vajon mit kell ezért tenni? Erről kérdeztük Csatlós Csillát, a bázakerettyei Bonne Chance Étterem tulajdonosát és Várvizi Péter tanácsadó séfet.

– Hogy a Gault&Millau-ban jól szerepeljünk, azért fontos, mert a szakma ez alapján mér – válaszolta Csatlós Csilla. – Igaz, hogy a vendégek többségének ez még nem szempont, de a jövő Magyarországon is az, hogy a sárga könyv, az étteremkalauz ott legyen minden távolra utazó autójának kesztyűtartójában, aki az alapján választhat magának éttermet, borászatot, vagy esetleg hotelt. Hozzáértő emberek elfogulatlan kritikái segítenek ebben és fontos hangsúlyozni, hogy sok más étteremrangsorral ellentétben ez valóban szakmai alapon készül. Mi, a vizsgált étterem tulajdonosai, a szakszemélyzet nem is tudhatjuk, mikor jönnek az értékelők, így a látogatásukra felkészülni sem lehet, az adott pillanatban kell megfelelő minőséget produkálni – ez viszont csak úgy lehetséges, ha az elvárt nívót folyamatosan teljesítjük.

Ehhez bizony, kitartó munka kell, mi már 4. éve dolgozunk azon, hogy minél jobb helyet sikerüljön kiharcolnunk magunknak a Gault&Millau-ban – úgy látjuk, hogy végre most kezd lassan, de biztosan beérni a munkánk gyümölcse. És hogy mit is takar a „munka” kifejezés? A legfontosabb az emberi tényező. A szakácsoknak ugyanis el kell fogadni, hogy kreativitásra és intuícióra csak addig van szükség, illetve mód és lehetőség, amíg egy-egy étlapot összeállítunk. Amint az véglegesedik, megszűnik a mozgástér, megszűnnek az egyénieskedések, attól kezdve csak A HELY van, ahol minden étel huszadszorra, vagy századszorra is ugyanúgy kell, hogy elkészüljön. És pont ez az, amit a szakácsok jó része nem tud elfogadni, úgy szokták mondani, hogy kottából nem főznek. Ezért is csak mostanra állt össze egy olyan csapat, amelyik akar tanulni, érti a céljainkat és elfogadja a szigorú rendet, mert bizony, a konyhában nincs demokrácia. A másik fontos elem a technológia, melynek lényege a kímélés, tehát igyekszünk a legkisebb hőhatásnak kitenni az alapanyagokat, hogy íz- és zamatanyagaikat a lehető legteljesebb mértékben megőrizzék. A harmadik stratégiai tényező pedig szintén az alapanyaggal kapcsolatos, annak is a minőségével. Ez ott kezdődik, hogy az általunk felhasznált összetevőket minél nagyobb részben környékbeli termelőktől szerezzük be. Van, aki házi tojást hoz, más vágott, felpucolt nyulat, de tavasszal a térségből vásároljuk az ízletes szamócát is.

Várvizi Péter séf úgy véli: a Csatlós Csilla által elmondottak a gasztronómia legfontosabb irányait jelentik ma.

– Az alapvető követelmény valóban a minőségi alapanyagé, az abból építkező konyha – szögezte le. – Jó alapanyag nélkül nincs jó konyha. Nagyon lassan, igen kicsi lépésekkel, de halad előre a folyamat, egyre több étteremben gondolják úgy, hogy ez fontos. A félreértések elkerülése végett nem a hagyományos ételekkel, tehát például a rántott hússal, vagy a rakott krumplival van bajunk. Rossz étel nincs, csak rosszul elkészített, főleg, ha már az alapanyag is rossz. Ezeknek az ételeknek van 2-3 fontos összetevőjük, melyeknek a minősége alapvetően meghatározza az ízvilágukat. Ha közülük akár csak egy is rossz ízű, abból már nem lesz finom étel. Hallottunk olyanról, amikor valaki takarmányozáshoz használt burgonyából készített rakott krumplit, mert ahhoz jutott hozzá olcsón – el lehet képzelni, mi lett belőle. Ezt kell elfogadniuk a régi beidegződések szerint dolgozó konyháknak, séfeknek és étteremtulajdonosoknak, illetve azt, hogy a haladó, progresszív éttermekben ma már nem a hagyományos módon készítenek el egy adott ételt, mondjuk egy krémest, hanem teljesen újszerű, sőt, nem egyszer meghökkentő összeállításban, mert a világ ebbe az irányba megy. Ezért elengedhetetlen a magyar konyha megújulása is, ami azonban valahogy mégis csak az értékek megtartásával történhet.

Felforgatták a gasztronómiát

Az étteremkalauzt Henry Gault és Christian Millau francia újságíró alapította a hatvanas évek végén, alaposan felforgatva ezzel a világ legelismertebb konyhakultúráját. Gault és Millau hirdette meg az új francia konyha, azaz a nouvelle cuisine mozgalmát, amely a világ gasztronómiájának máig meghatározó irányzatává vált. A kezdetek kezdetén a szakma még nem nézte jó szemmel a ténykedésüket, ma már azonban az ország nemzeti hősei. Étteremkalauzuk, a Gault&Millau Franciaországon kívül megjelenik Németországban, Ausztriában, a Benelux államokban 2012-től pedig Magyarországon is.

Az itteni Gault&Millau ugyanazon elvek alapján készül, mint a külföldi kiadások. Húszpontos rendszerben minősítik az éttermeket, ám a maximális pontszám gyakorlatilag elérhetetlen, ezidáig csak két francia étteremnek sikerült 2004-ben. Természetesen, a Gault&Millau-t a szakma hazánkban sem fogadta, fogadja egységes lelkesedéssel. Akik kritizálják, azok szerint a magyar konyha úgy jó, ahogy van, nem szabadna ráerőltetni idegen trendeket. A magam részéről kíváncsian várom, melyik tábor kerekedik felül a következő években.

De hogy legyen elképzelésük a progresszív gasztronómia szellemében működő konyhákról, íme néhány fogás a Bonne Chance étlapjáról: guérandi sóban sült sárga és vörös cékla citrommal, zellerrizottó ráklevessel, bőrén sült süllő petrezselymes karfiollal és diókrémmel, kacsamell barnavajas sütőtökkrémmel és fehérrépával, vaníliával sült mangó és ananász kókuszos csokoládékrémmel, továbbá narancsos keksz, financier, mandian – aszalt gyümölcsökkel.

 

Forrás: Zalai Hírlap


Szűrőbusz Vonyarcvashegyen

Szűrőbusz Vonyarcvashegyen

Vizsgálatok:

– vércukor – koleszterinmérés

– 12 elvezetéses nyugalmi EKG vizsgálat

– érállapot vizsgálat

– szemészeti vizsgálat

– melanoma szűrés

Időpont: 2014. november 10. (hétfő) 9-17 óráig

A meghívó itt tölthető le!


Egészségfejlesztési programok novemberben és decemberben


Elfogadták a Balaton fejlesztési koncepcióját

Egyhangúlag elfogadta a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) pénteki, balatonfüredi ülésén a kiemelt üdülőkörzet fejlesztési koncepcióját a 2014-2020 közötti uniós ciklusra; a kitűzött stratégiai célok maradéktalan megvalósítása mintegy 300 milliárd forintba kerülne.

Molnár Gábor, a BFT munkaszervezete vezetőjének összegzése szerint a balatoni stratégia legfőbb célkitűzései a kormányzati célokhoz igazodnak, így a gazdaságfejlesztésről, gazdaságélénkítésről és munkahelyek teremtéséről szólnak, főként a turizmuson keresztül. A koncepció megvalósulása estén a Balaton térsége átlag fölött tudna hozzájárulni az ország gazdasági növekedéséhez – tette hozzá.

A fejlesztési stratégia egyik fő célkitűzése az üdülőövezet sportrégióvá alakítása a kerékpározás, a természetjárás, a vitorlázás, a strandsportok, illetve az extrém sportok feltételeinek megteremtésével. Kézilabda-bázis és diákolimpiai központ kialakítása is szerepel a tervekben. Felvetődött, hogy a nyaranta évek óta zajló “Mozdulj Balaton” strandi sport-programsorozat továbbfejlesztéseként három nemzetközi szintű versenysport-központot kellene kialakítani a tó körül.

A Balaton legyen Európa kulturális tava, ezt a régi célt szolgálná egy 2 ezer fő befogadására képes rendezvénycsarnok létesítése a régióban. Témaparkok, élményparkok építésére is szükség van a parttól távolabb. Emellett gyógyászati központok kialakításával, időskorúk számára kínált szolgáltatások bővítésével és egészséges életmódprogramokkal tervezik erősíteni a térség egészségiparát, ami szintén a kiemelt célok között szerepel. A stratégia tartalmaz strandfejlesztéseket is, ennek részeként fürdőházak létesítését tervezik.

Molnár Gábor szerint a legnagyobb áttörést a turizmusgazdaságban lehet elérni, a parttól távolabbi területek élelmiszer termelésének élénkítésével, a “rövid élelmiszerlánc” megvalósításával. Az üdülőrégió nagy felvevőpiac, amit helyben előállított és feldolgozott, egészséges, illetve bioélelmiszerekkel lehetne ellátni – jegyezte meg az ügyvezető igazgató.

A BFT által elfogadott stratégia megvalósulása nemcsak a térség számára, hanem nemzetgazdasági szinten is fejlődést hoz – erről kívánják meggyőzni a balatoniak a minisztériumokat, vagyis az operatív program-gazdákat a következő hetekben. Az operatív programokat október végén fogadják el, szeretnék ezekbe beilleszteni a balatoni célkitűzéseket. Pályázatok kiírására és források elnyerésére várhatóan jövő év elejétől lesz lehetőség, addigra véglegesedhet, hogy a tervezett fejlesztésekből melyek valósulhatnak meg – hangzott el a tanácsülésen.

A tanács elfogadta Bartsch János programszervező beszámolóját az idei „Mozdulj Balaton!” strandi szabadidős sportprogram-sorozatról, amit több mint 320 helyi rendezvényen, 24 ezer résztvevővel bonyolítottak le. A hektikus időjárás miatt az idei szezonban 15 százalékkal csökkent a résztvevők száma, és először támadtak a projektnek pénzügyi gondjai. A program jövő évi folytatásához a szervezők 6,5 millió forint központi támogatást, a korábbi dupláját szeretnék elnyerni.

 

Forrás: turizmus.com


Nyitott borospincék és gasztrofesztiválok: ilyen a Balaton ősszel

A nyugalomra vágyó kirándulókat csábítaná október 22- és november 2. között a Balatonhoz az egyik turisztikai szövetség. Az Ősszel is Balaton! akcióhoz már 160 szállásadó és 90 étterem, borospince csatlakozott. Fekete Tamás, Balatoni Regionális TDM Szövetség alelnöke szerint: potenciálisan pass4sure 920-548 százezrekre tehető azok száma, akik szívesen jönnének a Balatonra hidegebb évszakokban is, ám ehhez az is kell, hogy legyenek jó őszi programok. Az alelnök interjú formájában beszél a programokról.

Meg lehet hosszabbítani a balatoni nyarat, hogy több turista legyen a Balatonon?

Sokáig a turisztikai szakemberek abban gondolkodtak, hogy meghosszabbítsák a nyári szezont. De szerencsére mára vannak olyan törekvések is, amelyek nem ezt az irány követik. Mi például azt gondoljuk, nyáron nyári programokat kell csinálni, ősszel pedig ennek az évszaknak megfelelőt. Első hangzásra ez evidenciának tűnik, de sokáig a hazai turisztikai szakemberek jelentős része télen-nyáron ugyanazokat a hívószavakat használta. Ma már sokkal szofisztikálttabbak lettek a balatoni üzenetek.

Mivel próbálják idén októberben ide hívni a vendégeket?

Az őszi szezont a gasztronómia és a borkultúra bemutatásával színesítjük. 16 pincészetben például ingyen is ihatnak a látogatók, ha letöltik a nyitottbalaton.hu oldalról a borkóstolókra jogosító jegyeket.

Sokan azért nem mennek el ilyen túrára, mert egy pass4sure MB6-502 valaki mindig kimarad a mulatságból…

Igen, ezt mi is tapasztaljuk. De most a kampány ideje alatt sok helyen lovaskocsival, kisbusszal vagy hajóval szállítják azokat, akik leteszik autójukat és gyalogosan indulnak felfedezni egy-egy régió pincéit. Ennek az egyszerű ötletnek köszönhetően a sofőrök is ihatnak majd. A baráti társaságoknak nem kell aggódni azon, ki az, aki hazaviszi őket a harmadik, negyedik pince bevétele után.

Azért nem mindenki akar inni a hosszú hétvégén. Lesznek más programok is?

A borturisták mellett a családi programokra vágyóknak is több eseményt szervezünk. Szigligeten tartják például a Süllőfesztivált, Balatonszárszón a Csokoládéfesztivált, Balatonfüreden pedig Bujtor István Balatonhoz kötődő filmjeit nézhetjük vissza. De biztos vagyok abban, hogy Siófokon is sokan lesznek: itt Kálmán Imre emléknapokat szerveznek. A rendezvénysorozatban operettelőadás, zenés beszélgetések és kiállítás várja az érdeklődőket. A zeneszerző leghíresebb dalait közkedvelt előadóművészek tolmácsolják a közönségnek.

Nehéz volt rávenni a pincék, vendéglők tulajdonosait, hogy tartsanak nyitva holt szezonban is?

A legtöbb vállalkozó azt gondolja, ha majd lesz vendég, akkor kinyit, a vendég viszont akkor jön, ha biztosan talál nyitva olyan helyet, ahová szívesen beül a családjával vagy a barátaival. Örök probléma ez. De szerencsére egyre több az olyan vendéglátós, aki felismerte ezt a problémát, és legalább egy-egy kampány erejéig nyitva áll a turisták előtt rossz időben is.

Ha Ön nem a parton élne, melyik az a pince, ahová feltétlenül elmenne a hosszú hétvégén?

Nem tudok egyetlen pincét sem kiemelni. Annyi jó hely van. Ha turista lennék, biztos, hogy elmennék Felsőörsre, ahol az egyik pincészetben állandóan Mozartot hallgattatnak a borokkal, hogy még ízletesebbek legyenek. De aki a klasszikusabb miliőt szereti, annak feltétlenül el kell mennie Gyenesdiásra, ahol kinyitják a Kárpát-medence egyik legrégebbi pincéjét. Ennek mestergerendáján 1644-es építési évszám olvasható. De a déli part is bővelkedik történelmi időket is megélt helyekben, itt van például Szántódon a több mint 220 éves Pálóczi Horváth Ádám pince, amely 50 magyar borász boraival várja vendégeit.

 

Forrás: turizmusonline.hu


Rövid és hosszú távú terveink 2014-től

Rövid és hosszú távú terveink 2014-től

 

 

-“Telenkó üdülő”, fedett szórakoztató központ

– Játszótér kialakítása a rendezvénytér mellett

– A sportok és az egészséges életmódra való törekvések felkarolása

 

 

 

 

 

– A Szent Mihály-kápolna tatarozása, a vizesedés megszüntetése, beltéri freskóinak restaurálása

– Kulturális örökségünk védelmében, értékeink ápolására tájház létesítése

– Színvonalas rendezvények további támogatása, minden korosztály számára

 

 

 

– Az iskolánk palatető cseréje, tornatermünk bővítése

– Gyermekeink érdekében az óvoda és az iskola további támogatása

– Idősek napközis otthonának kialakítása, rászorulók segítése

– Nyitottság, lakossági javaslatok meghallgatása, értékelése, megvitatása

 

 

 

 

-A strand további fejlesztése, bővítése

– Balatoni parti sétány kialakítása

– Munkahelyteremtés

 

 

 

 

– Csapadék víz elvezetés további tervezése, megvalósítása

– Település rendezési terv befejezése

– Ivóvízhálózat további felújítása a DRV. Zrt. közreműködésével

– Az önkormányzat vállalkozó-barát szellemű működtetése

 

 

 

– Közlekedési lámpával védett gyalogátkelőhely befejezése az iskolánál (kész kivitelezési tervek)

– Közvilágítás korszerűsítése

– A Vonyarcvashegy-Gyenesdiás Kábeltelevízió Kht. minőségi tovább fejlesztése

 

 

 

 

– Petőfi utcai sétány kialakítása

– Utak, járdák felújítása, aszfaltozás

– Polgármesteri hivatal épületének felújítása, energetikai korszerűsítése

– Egyesületek, civil szervezetek, klubok támogatása

 

 

 

– Pihenő kialakítása a Szent Mihály-domb lábánál

– A balatoni kerékpárút vonyarcvashegyi szakaszának felújítása

– A temető rendezése, elhagyott, gondozatlan régi síremlékek felújítása

– Kegyeleti park kialakítása

 

 

 

-Mandulás kert – Tündérkert

– 30-40-50 évesek találkozója (HaNöT)

– Színházi előadások támogatása Vonyarcvashegyen

 

 

 

 

 

 

– Vonyarc Marina

– A horgászturizmus további fejlesztése

– Karácsonyi díszkivilágítás bővítése Vonyarcvashegy frekventáltabb utcáin

 

 

 

 

 

 

 

 


Katalin-napi Disznóvágás és Süteménysütő Verseny

Katalin-napi Disznóvágás és Kolbásztöltő verseny

November 22-23. között kerül megrendezésre Vonyarcvashegyen immár 6. alkalommal a Katalin-napi Disznóvágás a Kolbásztöltő versennyel együtt. A hagyományok ápolásával, s természetesen finom falatokkal elevenítik fel a szervezők a régi falusi disznóvágásokat. A nap házi pálinkával indul, majd a disznó tisztítására, pörzsölésére és feldolgozására kerül sor, amelyen tetszés szerint bárki részt vehet. Reggelire (8-11 óra) velőt, resztelt májat savanyúsággal és kenyérrel tálalnak fel. A nap folyamán felköszöntik a Katalinokat. A vendégek déltől a májas-véres hurka, házi kolbász és házi tepertő készítésének rejtelmeit leshetik el, közben harmonikaszó gondoskodik a megfelelő hangulatról. 11 órától kezdődik a kolbásztöltő verseny, melyeket 13 óráig adhatók le, valamint megkezdhetik a sütést a résztvevők. 15 órakor kerül sor az eredményhirdetésre és a díjak kiosztására. Az esemény sztárvendége Benke Laci bácsi, olimpiai bajnok mesterszakács és mestercukrász lesz.

A Kolbásztöltő és Süteménysütő Versenyre a jelentkezési lapok az alábbi linkeken tölthetők le:

Katalin-napi Disznóvágás

Süteménysütő Verseny


Felavatták a Természet Háza látogatóközpontot

Felavatták a Természet Háza látogatóközpontot

A Keszthelyi-hegység közel 400 millió forintos ökoturisztikai fejlesztésének központi elemeként avatták fel csütörtökön Gyenesdiáson a Természet Háza elnevezésű látogatóközpontot, amely kiindulópontjaként szolgálhat a gyalogos, kerékpáros vagy lovas turistáknak.

Mint az avatón Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) állami földekért felelős államtitkára megfogalmazta: a mezőgazdaság, az erdő- és vadgazdálkodás a földművelésügyi tárca alappillérei közé tartoznak, amelyek “nemcsak a vidéki Magyarország jólétét, hanem az egész nemzet vagyonának gyarapodását szolgálják”. Természeti kincseinket közelebb kell hozni az emberekhez, “környezettudatos jövőt kell építeni, amelyben a természet otthont ad az embereknek”, s ezt szolgálja a gyenesdiási kiállítóhely is – közölte az államtitkár.

Kifejtette: a Bakonyerdő Zrt. pályázati támogatással megvalósított létesítménye is mutatja, hogy a társaság sokat tesz a közjóléti beruházások megvalósításáért és népszerűsítéséért. Ez a tevékenység egybeesik a magyar kormány elhatározásával, miszerint a korábban elzárt állami erdőket meg kell nyitni a közönség felé, hogy az emberek minél szélesebb körben vehessék igénybe a rekreációs lehetőségeket.

Ennek a nyitásnak segítője volt a 22 állami erdőgazdaság tulajdonosi jogait négy éven át gyakorló Magyar Fejlesztési Bank, de indokolt volt a változás. A nyár derekától az FM felügyelete alá tartozó erdőgazdaságok korábbi pénzügyi, szakmai szemléletű irányítása kiváló eredményeket hozott, de inkább “közjóléti, természetvédelmi, erdőgazdasági fejlesztési szempontokból” szükséges az átalakítás – jelezte Bitay Márton Örs.

Kijelentette: “a termőföld, az erdő, a mező, a vadállomány olyan biológiai, és a magyar tájat meghatározó értékeket rejtenek, amelyekkel felelősen lehet gazdálkodni, ezt pedig csak állami feladatellátás során tudjuk megnyugtatóan biztosítani”. De az állami erdőgazdálkodásnak a közösségek és a társadalom szolgálatában kell állnia, figyelembe véve a helyi érdekeket.

Varga László, a Bakonyerdő Zrt. vezérigazgatója elmondta: a Keszthelyi-hegységet, illetve Gyenesdiást, Vonyarcvashegyet, Balatongyörököt és Vállust érintő közjóléti fejlesztésekre összesen 296 millió forintos támogatást nyertek az Új Széchenyi Terv pályázatán, s ezt az összeget még közel 80 millió forint önrésszel egészítették ki.

A gyenesdiási Természet Háza a beruházások központi eleme, ahol 600 négyzetméteren kiállítások, interaktív ismeretterjesztő lehetőségek formájában tárják a látogatók elé a hegység történetét, természeti értékeit, mintegy kiindulópontként a gyalogos, kerékpáros vagy lovas turistáknak. A létesítmény működtetése új munkahelyeket is jelent – közölte.

Manninger Jenő (Fidesz-KDNP), a Zala Megyei Közgyűlés elnöke felidézte, hogy a négy érintett település összefogásával kidolgozott fejlesztésekre közös pályázaton nyertek a nyugat-dunántúli regionális források keretéből. Hozzátette, hogy az elmúlt esztendőkben 2,4 milliárd forintot, illetve később még 800 millió forintot biztosítottak a régióban a balatoni turisztikai attrakciók fejlesztésére, s ezzel együtt a nyári szezon meghosszabbítását is szolgáló beruházásokra.

Gál Lajos, Gyenesdiás független polgármestere egyebek mellett arról beszélt, hogy 15 éve tervezték egy látogatóközpont megvalósítását, ami nemcsak kiindulópontja a természetjáróknak, de egyben programot is biztosít az ide látogatóknak. A térség turizmusának erősítését szolgáló létesítmény pedig újabb elem ahhoz, hogy a térséget komplex, családbarát turisztikai célpontként tudják bemutatni.

Forrás: (MTI)


Erdők Hete a Természet Házában és a Festetics Imre Állatparkban

Erdők Hete a Természet Házában és

a Festetics Imre Állatparkban

 

Ismerkedés az erdő élővilágával a Festetics Imre Állatparkban

A látogatók szakvezetés során tudhatnak meg érdekességeket a gímszarvasról, a dámvadról, a vaddisznóról, az őzről, a fácánról és a fogolyról. Lehetőség nyílik nemcsak a hazai erdőkben élő vadfajok, hanem az őshonos magyar háziállatok testközelből való megfigyelésére is.

Helyszín: Festetics Imre Állatpark (Keszthely: elkerülő út mellett)

Dátum: szeptember 29., október 1., október 3., október 4.

Időpont: 10.00, 13.00, 15.00; Időtartam: 45 perc

Jelentkezés: +36/30/216-5336

 

Erdei felfedező a Természet Házában

A Bakonyerdő Zrt. újonnan nyílt látogatóközpontjában, a Természet Házában tárlatvezetésre várjuk a Keszthelyi-hegységi erdők élővilágát megismerni vágyókat. Az interaktív látványelemekkel, fotóillusztrációkkal, akusztikus és vizuális effektekkel és élethű diorámákkal színesített kiállítás bejárása során bepillantást nyerhetünk az erdő lakóinak világába.

Helyszín: Természet Háza Látogatóközpont (200 m-re az Állatparktól)

Dátum: október 4.

Időpont: 11.00, 14.00, 16.00; Időtartam: 1 óra

Jelentkezés: +36/30/239-4279

 

A programokon való részvétel ingyenes!

Október 4-én az Állatok Világnapja alkalmából mindkét bemutatóhely térítésmentesen látogatható!

Mindenünk a természet!

 



Szent Mihály búcsú

Szent Mihály búcsú

 

Vonyarcvashegy és Balatongyörök közös Szent Mihály – napi búcsúünnepet tart szeptember 27-28-án.

A névadó emlékhelyen: a Szent Mihály – domb lábánál a nyitónapon 14 órakor kezdődnek a játékos kulturális és sportprogramok. Petanque mérkőzés zajlik a Szent Mihály kupáért, majd kerékpáros ügyességi versenyekbe nevethetnek gyermekek és felnőttek egyaránt. Sor kerül Balatongyörök – Vonyarcvashegy kötélhúzó párbajára. Műsort ad a Rezi Dance, a keszthelyi Tündérrózsa Gyermek Néptánccsoport, a Gyenesdiási Dalárda betyárballadát visz színre. Kora este a Happy Dixieland Band élő koncertje kínál élményt, majd örömtüzet gyújtanak. A máglyánál a Boombatucada ütőegyüttes zenél.

Vasárnap 11 órakor a domb halászkápolnájában Tolcsvay Béla énekmondó műsorára kerül sor amit ünnepi szentmise követ. A vonyarcvashegyi művelődési házban 15 órakor a népmese ünnepe jegyében tartott mesemondó verseny eredményhirdetését tartják, azt követően a Népművészet Mestere címmel kitüntetett Kóka Rozália, Magyar Örökség-díjas mesemondó szól minden korosztályhoz.

 

Forrás: Szuperinfo

Tetszik a cikk? Osszd meg másokkal is!